![]() | ![]() | ![]() | ![]() |
Mit kell tudni a csótányokról?
Az egyik legelterjedtebb kártevő az emberek környezetében. Lakóházakban, középületekben egyaránt megtalálhatók, általában a csótányok maguk jutnak be ezekbe a helyiségekbe a szomszédos környezetből (mert táplálékot észlelnek), vagy az emberek maguk hurcolják be pl. raktárakban tárolt műszaki cikkek csomagoló anyagával.
Megjelenésükre jellemző az ovális alakú lapos test, amely lehetővé teszi, hogy az egészen kis résen is átbújhassanak (lásd videó: https://video.nationalgeographic.com/video/news/00000152-c333-de97-ad5b-ffff87db0000) illetve az erős láb, amely alkalmas a gyors futásra, de bármilyen felületen – akár függőleges felületen is – képesek mászni. Feje háromszög alakú, mely csápban végződik, csápjának hossza akár a testhosszát is elérheti.
A leggyakoribb csótányfajok hazánkban:
Német csótány(Blattella germanica) | Konyhai csótány(Blatta orientalis) | Amerikai csótány(Periplaneta americana) |
![]() Forrás: llattan2.blogspot.com | ![]() Forrás: allattan2.blogspot.com | ![]() Forrás: edenkert.hu |
|
|
|
Megemlítendő még a lapp erdei csótány (Ectobius lapponicus), amelynek az élettere valójában kültéren van: erdőkben, kerti avarban otthonos és ott találja meg a táplálékát is, de mivel – főként a hímek – tudnak repülni, ezért bekerülhetnek a lakásba is. Beltéren nem fognak megtelepedni, így irtása nem igényel különösebb irtószer használatot, inkább a lakásba jutását célszerű megakadályozni (pl. szúnyogháló használatával), illetve az életterét érdemes felszámolni a kerti avar megszüntetésével.
A csótányokra általánosságban igaz, hogy rejtőzködő életmódú rovarok. Főként éjszaka aktívak, a fényt kerüli, éjszaka viszont gyors mozgással, fürgén keresik a táplálékukat.
Előfordulása:
Gyakorlatilag bárhol előfordulnak földrajzi és fizikai értelemben is. A sarkvidéket kivéve Földünk bármely részén megtalálhatók. Fizikai értelemben az emberek környezetében jellemző az előfordulásuk, mert itt jutnak könnyen táplálékhoz, vízhez és búvóhelyhez egyszerre. Háztartásokban, kórházakban, élelmiszertároló és előállító helyeken, bevásárlóközpontokban egyaránt előkerülhetnek, különösen szeretik a vizes helyiségeket (mosdó, mosoda, konyha), mert itt könnyen folyadékhoz juthatnak. Általában rejtőzködve maradnak, nappal főként akkor láthatók, amikor már elszaporodtak és nappal is kénytelenek élelemet keresni.
Magyarországon főként a német és a konyhai csótányok a leggyakoribbak.
Kártétele:
Elsőként említendő az undort keltő megjelenése, különösen, ha élelmiszer közelében találkoznak vele az emberek, ezért is igyekszik mindenki irtani őket.
Fertőzést is terjeszthet, mivel olyan szennyezett helyeken fordul meg, ahol fertőzött anyagokkal találkozhat (pl. szemétlerakó). Bőrrel való közvetlen érintkezés esetén allergiás reakciót is kiválthat.
Táplálkozása:
A csótányok mindenevők, a növényi és állati eredetű táplálékot egyaránt fogyasztják, de gyakorlatilag mindent megesznek (táplálék hiányában pl. a papírt, textilt is). Nem ritka, hogy az utódokat, elhullott egyedeket is elfogyasztják.
Az éhezést viszonylag jól tűrik, akár 1 hónapig is kibírják táplálék nélkül, de a szomjazást nehezen viselik, folyadék hiányában akár 1-2 hét alatt is elpusztulhatnak (ezért is preferálják a nedves helyeket lakóhelyként). A konyhai csótány különösen kedveli a szénhidrátdús táplálékot, de általában elmondható, hogy a csótányok előnyben részesítik a változatos táplálékot nyújtó helyeket.
Szaporodása, életciklusa:
A csótányok élettartama viszonylag rövid, 0,5-2 évre tehető. A nőstények ún. petetokokba rakják petéiket. Egy petetokban – fajtától függően – 10-50 pete található.
A kikelt lárvák (nimfák) megjelenésüket illetően a kifejlődött egyedekhez hasonlítanak, csak világosabb színűek és nincs szárnyuk. Innen több vedléssel érik el a felnőtt egyed méretét. Egy nőstény élettartama alatt 4-8 petetokot hordhat ki. A nőstények a csoporton belül védett helyzetben vannak, általában a rejtekhelyek mélyebb pontjain helyezkednek el, ezzel is biztosítva a fajfenntartás sikerességét. Forrás:
www.termeszettar.hu