 |  |  |  |
A rágcsálók (egerek, patkányok) elleni védekezés több okból szükséges:
- Számos betegséget terjesztenek (ürülékükkel, szőrükkel, nyálukkal), amelyek nem csak az emberre, de a tenyész- vagy haszonállatokra is könnyen átterjedhetnek. A betegségek (pl. szalmonella, fertőző agyhártyagyulladás, pestis, száj- és körömfájás, tularémia, leptospirozis, veszettség, vérhas, stb.) egyrészt csökkentik a hozamot, a tenyészállatok termékenységét, de egyes betegségek esetében karantént, akár az állomány elpusztítását is elrendelhetik. Amennyiben gyógyszeres kezelés lehetséges, az szintén jelentős költségekkel jár.
- A takarmány elfogyasztása is jelentős gazdasági kárt okoz, de e mellett az elfogyasztott takarmány többszörösét szennyezik be ürülékükkel, ami ezáltal alkalmatlanná válik takarmányozásra.
- A rágcsálóknak – metszőfogainak állandó növekedése miatt – folyamatosan rágniuk kell. Ezzel rongálják a berendezéseket és az épületeket, vezetékeket, amellyel további gazdasági károkat okoznak.
A rágcsálók kártátelének megelőzése, vagy a betelepülésük korai szakaszában történő kiirtásuk lényegesen kisebb kockázattal, költséggel és erőforrás-ráfordítással jár.”
A háztartások, gazdaságok és intézmények környékén megjelenő leggyakoribb rágcsálók:
- Patkányok (vándorpatkány és házipatkány)
Az emberi környezetben leggyakrabban előforduló patkány: a házipatkány és a vándorpatkány.
| Házipatkány | Vándorpatkány |
 A házipatkány (Rattus rattus) 15-23 cm hosszú, 200-400 g testtömegű, szürkés-fekete színű, mindenevő állat. Jellemzően lakóházak közelében, gabonatárolók magasabb szintjein, mezőgazdasági üzemekben, általában a földfelszín felett fordulnak elő. Már 8 hetes korukra ivaréretté válnak, évente 2-3 almot nevelnek fel.
|  A vándorpatkány (Rattus norvegicus), a házipatkánynál nagyobb, 20-28 cm hosszú, 250-580 g. testtömegű, barnás-szürke színű, mindenevő állat. A vándorpatkányok főként a földfelszín alatti földbe vájt járatokban, pincékben, folyók és tavak mentén, terménytárolókban és állattartó telepeken lelhetők fel. Már 8 hetes korukban ivaréretté válnak, évente akár 8-10 almot is felnevelnek. |
Néhány dolog, amit a patkányról tudni érdemes:
- Főként este aktívak, de túlszaporodás esetén – a táplálékhoz jutás érdekében – napközben is mozoghatnak.
- Gyengénlátók és színvakok, de hallásuk, szaglásuk és tapintásuk kitűnő, ezek segítik őket a táplálékszerzésben és tájékozódásban.
- Az éhezést és szomjazást rosszul tűrik, ezért folyamatosan szükségük van vízre és táplálékra, ez utóbbit inkább a fészkükben fogyasztják el.
- Rendkívül óvatos, gyanakvó állatok, ún. neofóbiával rendelkeznek (az új dolgoktól idegenkednek)
- Akár testtömegük 10 %-ának megfelelő mennyiségű táplálékot is képesek elfogyasztani, ez évi 20 kg táplálékot is jelenthet egyedenként.
- Általában három szaporodási periódusuk van: tavasz eleje, nyár eleje és ősz.
- Ha egy adott területen túlszaporodnak vagy kedvezőtlen életfeltételek alakulnak ki, tovább vándorolnak.
Kártételük:
- Jelentős táplálékfogyasztás
- A takarmány és élelmiszer szennyezése ürülékkel, vizelettel, váladékkal
- Kártétel az épületekben, vezetékekben, csatornákban (rágás, túrással), a szigetelések rágásával akár rövidzárlatot, tüzet is okozhatnak.
- Betegség terjesztés a kórokozók továbbvitelével (a vándorpatkány a vadetetőket is látogatja, ezáltal a vadállatok betegségeit is átviheti a háziállatokra).
Egerek (háziegér és güzüegér)
Az emberek környezetében előforduló leggyakoribb egér a háziegér és a güzüegér.
| Háziegér | Güzüegér |
 A háziegér (Mus musculus), 7-10 cm hosszú, kb. 30g testtömegű, sárgás-barna vagy szürkés-fekete bundával rendelkező rágcsáló. Fejéhez képest nagy fülei vannak, farkának hossza közel azonos a testhosszával.
|  A güzüegér – amely háziegér és mezei egér keresztezéséből jött létre – 6-8 cm hosszú, bundázata a hátán szürkés-barna, hasán fehér, farka a testhosszánál rövidebb. Főként szántóföldeken, mezőkön fordul elő, kártétele inkább a takarmánytárolók közelében jellemző.
|
Néhány dolog, amit az egérről tudni érdemes:
- Látása gyenge, szaglása és hallása jól fejlett. Amikor egymással kommunikálnak, magas hangon cincognak.
- Általában szürkületkor és éjszaka aktívak.
- Lakóházak közelében mindenütt megtalálható.
- Fő tápláléka a gabonafélék, de gyakran fogyaszt magas zsír- fehérje- és cukortartalmú táplálékot is (pl. szalonna, csokoládé, vaj).
- Általában gabonaféléket, magvakat és emberi élelmiszert esznek
- Naponta akár 4-5g táplálékot is elfogyaszt, ez éves szinten átlagosan 1,5 kg táplálékot jelent egyedenként.
- Rendkívül szapora fajta, egész évben szaporodnak, 1 párnak évente 1000 ivadéka is lehet. Már 6 hetes kortól ivaréretté válnak, évente 5-6 alom utódot nevelnek fel, almonként 8-10 egyeddel.
Kártételük:
- Jelentős táplálékfogyasztás (főként, ha nagy számban fordulnak elő)
- A tárolt élelmiszerek (pl. liszt, tejpor, kenyér, cukor) és a termények (pl. gabona, olajos magvak, burgonya stb.), illetve értékes állati takarmányok fogyasztása, szétszórása
- Kártétel az épületekben, vezetékekben
- Betegség terjesztés: az egér a fertőző agyhártyagyulladás vírusának természetes forrása és terjesztője, valamint és a Salmonella-fajok hordozója és terjesztője.