 |  |  |  |
A házi egér irtása döntően beltéren, a patkány elleni védekezés kül- és beltérben történik. A rágcsálóirtáshoz a szakemberek általában mérgezett csalétkeket használnak, amelyek főként második generációs véralvadásgátló hatóanyagokat tartalmaznak szerelvényben és etetőállomásokban kihelyezve (a termékeink menüpont alatt tájékoztatásként megtekintheti az Agrosol 2000 Kft. által forgalmazott rágcsálóirtószer kínálatot).
A rágcsálóirtás során felhasznált irtószert a rágcsálók akkor is szívesen fogyasztják, ha egyébként korlátlan mennyiségben áll rendelkezésükre táplálék. A mérgezett csalétekből történő egyszeri fogyasztást követően, néhány napon belül a rágcsáló belső vérzésben pusztul el, legtöbbször a fészkében. A feladat azonban nem ilyen egyszerű, a rágcsálóirtás komoly szakértelmet, tervezést és idő- valamint költségráfordítást kíván.
A RÁGCSÁLÓIRTÁSI TEVÉKENYSÉGRŐL RÖVIDEN
A rágcsálóirtás, mint tevékenység általában a felderítéssel kezdődik. A felderítésnek – főleg egy nagyobb veszélynek kitett területen, mint pl. egy állattartó telepen vagy raktár helyiségekben – egész évben folyamatosnak kell lennie, ez magában foglalja búvóhelyek, járatok, csatornák, farakások, etetők aljának, padlások, padozat hézagjainak ellenőrzését. A rágcsálóirtáshoz ismerni kell a helyszín jellegét és az érvényben lévő jogi szabályozásokat is, csomagolatlan élelmiszert tároló helyiségekben például csak irtószermentes megoldás (élvefogó csapdák, vagy szerelvényben rögzített mechanikus csapdák alkalmazása) engedélyezett.
A kártevőirtásban jártas szakemberek különböző nyomokból, jelekből, jelenségekből következtetnek a rágcsálók jelenlétére, például:
–Rágásnyom (kártétel) megfigyelése: Ez különösen alkalmas az aktuális fertőzés kimutatására, mivel rágásuk a különféle anyagokon könnyen felismerhető.
-Ürülék vizsgálata: A rágcsálók székletének formája, nagysága, színe, állaga, szerkezete, tartalma a rágcsáló fajára, táplálkozására és korára vonatkozóan ad információt.
– Lábnyomfigyelés: A lábnyom nagyságából a rágcsálófajra lehet következtetni. A patkányok lábának lenyomata általában 2-4, az egereké 1-2 cm széles.
– Búvóhelyek felderítése: A rágcsálók megtelepedése után gyakran sikerül felfedezni vackuk, fészkük bejáratát, a patkány- vagy egérlyukat is. Leggyakrabban az épület közvetlen környékén, a földben elhelyezkedő (legalább 5 cm átmérőjű) patkánylyuk tölcsérszerű, jellegzetes, alulról megnyitott, így környékén nincs szétdobált talaj. Patkányfészek felhalmozott anyagban, téglarakásban, a padláson, zsákok között, ólban és pincében is lehet.
Az egerek az egérlyukat leggyakrabban az épületen belül, fal és a padló illeszkedésénél, eldugott sarkokban alakítják ki, vagy a szabadban földlyukakban fészkelnek, de zsákok, ládák, papírok, göngyölegek, a hosszabb időn át nem bolygatott élelmiszerek, lomok között és sokszor a padláson is megtelepedhetnek.
A felderítés után következik a rágcsálóirtás megtervezése és végrehajtása. A rágcsálómentesítés végrehajtása jó csalétkekkel is csak akkor sikeres, ha azok kihelyezése szakszerűen történik. Amennyiben az a területen még nincs fertőzöttség, de a környéken már előfordulnak rágcsálók, fel kell készülni a védekezésre. A szakemberek ilyen esetben mérgezett csalétket helyeznek ki olyan – előírásoknak megfelelő – etetőládákban, melyekhez illetéktelen személyek és háziállatok nem férhetnek hozzá és az időjárás sem tud kárt tenni bennük. Fontos, hogy etetőhelyek kihelyezésére ne csak a terület egy részén, hanem a teljes területen kerüljön sor, méghozzá egy időben, ez tervezést (helyszínrajz készítést, térképes jelölést) igényel, amely a további teendőkhöz (utántöltés, ellenőrzés) is nélkülözhetetlen.
A mérgezett csalétket a szakemberek szakmailag megalapozottan, a rágcsálók mozgáskörletének, szokásainak ismeretében helyezik ki, figyelembe véve, hogy a mérgezett csalétekhez minden rágcsáló elegendő mennyiségben hozzáférhessen.
A védekezés fontos része a folyamatos kontroll, illetve fertőzöttség megszüntetése után a rágcsálók távoltartása. A szakemberek folyamatosan ellenőrzik a kihelyezett csalétkek fogyását, azok elfogadását (ha esetleg rezisztencia áll fenn, más hatóanyagú csalétket választanak, illetve különböző állagú irtószereket kombinálnak a rácsálók „ízléséhez” igazodva), ezen felül fontos tanácsokat adnak a rágcsálómentes környezet kialakításához (pl. a táplálék megvonására, a fészkelő és búvóhelyek megszüntetésére, riasztószerek felhasználására vonatkozóan). A szerelvények ellenőrzését a fertőzöttség megszüntetése után is célszerű folytatni az újrafertőzöttség megszüntetése érdekében.
A védekezés sikeressége sok tényezőn elbukhat, pl: esetlegesség, rendszertelenség, elszigeteltség, nem megfelelő módszer, a fertőzöttség mértékének helytelen megállapítása, rossz vagy rosszul kihelyezett csalétek, a mentesítés ellenőrzésének hiánya, a mentesítés lezárásának helytelen megítélése, ezért ezt a feladatot mindig megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkező szakemberre kell bízni. A szakemberek – a rágcsálók életvitelén túl – jól ismerik a szükséges környezetvédelmi és munkabiztonsági előírásokat, rágcsálóirtószer tárolási szabályokat is, ehhez megfelelő felszereléssel és eszközökkel rendelkeznek, továbbá jól ismerik a – folyamatosan fejlődő – rágcsálóirtószereket és technológiákat, mivel rendszeresen továbbképzésen kell részt venniük.
Fontos szempont továbbá, hogy a szakemberek a rágcsálómentesítést mindig az emberi és természeti környezet, valamint a haszonállatok védelmének figyelembevételével végzik el.
Reméljük, hogy segíteni tudtunk a megfelelő szakember megtalálásában! Eredményes rágcsálóirtást kívánunk!
Jó tanács! A kártevőirtó szakembereknek a szolgáltatás díjának meghatározásakor nagyon sok szempontot kell figyelembe venniük, pl: a felhasznált irtószerek beszerzési költsége, utazási költség, munkatársak bér- és járulékköltsége, munkavédelmi, környezetvédelmi előírások betartásának költségei, továbbképzési és egyéb működési költségek. Ne fogadjon el olyan ajánlatot, amely a szokásos piaci árnál írreálisan alacsonyabb, a jó szakember munkája hosszú távon megtérül.