(Latin: Cimex Lectularius, angol: Bed Bug)
 |  |  |  |
Az ágyi poloska az ember környezetében élő vérszívó élősködő. Rejtőzködő életmódja és gyors szaporodása miatt az irtása gyors beavatkozást, ugyanakkor kellő körültekintést és nagy szakértelmet igényel.
Az ágyi poloska betegségeket nem terjeszt, ugyanakkor a kellemetlen tünetek miatt jelenlétük sehol nem tűrhető meg.
Az ágyi poloska fertőzés megelőzése különösen fontos a szálláshelyadó vállalkozások számára, hiszen egy esetleges fertőzés, illetve annak híre komoly gazdasági károkat tud okozni.
Mit kell tudni az ágyi poloskáról?
Az ágyi poloska rejtőzködő életmódú rovar, a kifejlett poloskák sötét barna színűek, a méretük 4-5 mm, szabad szemmel alig láthatók. A táplálkozást kivéve mindig igyekeznek rejtett, nem hozzáférhető, sötét helyen tartózkodni, ezért is nagyon nehéz a fertőzést érzékelni.
A kifejlett ágyi poloska 6-12 hónapig él. Táplálék nélkül több hónapot is képes „átvészelni”.
(1. ábra: Budapest ágyi poloska fertőzöttsége, Forrás: www.nlcafe.hu
Az ember nagyfokú mobilitásának (pl. turizmus, üzleti utazás) köszönhetően a forgalmasabb helyeken már erősebb fertőzés mutatható ki. A fertőzés könnyen terjed, de gyakorlatilag bárhol összeszedhető, sőt a fertőzött szomszéd épületből is átjöhetnek a réseken át. Sokszor bebújik a ruhák közé, az utazó táskába, ágyneműbe és terjed a fertőzés tovább. (1. ábra: Budapest ágyi poloska fertőzöttsége, Forrás: www.nlcafe.hu)
De nem csak utazás során, hanem pl. bútorok beszerzésével is behurcolhatja az ember az épületekbe. Szállodákon belül a szobák között akár a takarító eszközökkel is terjeszthetik.
Fontos! A fertőzöttség gyanúja esetén ne szégyelljen szakembert hívni! Az ágyi poloska fertőzés nem függ a lakás tisztaságától, az ágyi poloskát nem a rendetlenség vagy a szennyeződés vonzza, hanem az ember, mint táplálékforrás, ezért nagyon tiszta és rendezett lakásba is ugyanúgy behurcolható, megtalálható.
Táplálkozása
Az ágyi poloska kizárólag vérrel, elsősorban emberi vérrel táplálkozik. A vérszívás során többek között véralvadás gátló anyagot juttat a szervezetbe, amely allergén reakciót vált ki és a csalánkiütéshez hasonló kiütéseket, esetenként hólyagosodást okozhat. A tünetek nagyon kellemetlenek és lassan múlnak el.
A nimfák és a kifejlett egyedek jellemzően az éjszaka során táplálkoznak. Általában hajnali 3-5 óra között a legaktívabbak, amikor az ember legmélyebben alszik, de tudnak alkalmazkodni a személy életmódjához. A poloskákat a kilégzett széndioxid koncentráció, az emberi testhőmérséklet és az izzadtságban lévő tejsav vonzza az emberhez, ezek vonzzák az emberhez, ezek érzékelése útján jut el a táplálékforráshoz.
Szaporodása, életciklusa
Az ivarérett ágyi poloska naponta 3-5 db, egyenként 1-2 mm nagyságú petét rak le, ami rövid élete során összesen akár 300-500 db pete lerakását jelentheti.
A fentiekből az következik, hogy 1 db ágyi poloska behurcolásának hatására egy hét múlva már akár 30-35 vérszívó egyed is lehet a fertőzött területen!
Petéiket sötét, eldugott helyre rakják, az érintett felületre ragasztják. A petékből szobahőmérsékleten 4-6 nap múlva kelnek ki a lárvák. A petékből kikelt lárva (hivatalos nevén: nimfa) különböző fejlődési fázison keresztül (hat vedlés után), megfelelő környezeti feltételek mellett kb. 6 hét alatt alakul át szaporodásra alkalmas egyeddé. A nimfák csak méretükben különböznek a kifejlett poloskától. Az egyes fejlődési fázisokból csak táplálkozással juthatnak el a következő fázisba, ennek hiányában elpusztulnak.
A hőmérséklet nagy mértékben befolyásolja a szaporodó képességüket és a fejlődésüket. Jó hír, hogy a peték 13 Co alatt, illetve 36 Co felett nem tudnak fejlődni, viszont a kifejlett rovarok életben maradnak, tehát a hőmérséklet szabályozásával nem szüntethető meg a fertőzés, csak lassítható a szaporodás.
A fertőzött ruhanemük, matracok fertőtlenítése kétszeri fagyasztással, vagy 60°C feletti mosással + szárítógép használattal lehet eredményes (a mosás önmagában nem elég, az áramló meleg levegő is szükséges).
A fertőzés beazonosítása
Fertőzés gyanúja esetén a legfontosabb dolog megállapítani, hogy ténylegesen ágyi poloskával állunk-e szemben.
A csípésnyomok általában nyílt bőrfelületen, egymáshoz közel jelentkeznek, de az ágyi poloska csípése sok más rovar (pl. bolha, szúnyog) csípésnyomával is összetéveszthető, sőt akár 2 hétig is tünetmentes maradhat és az egyes embereknél különböző reakciókat válthat ki (a nem látható csípéstől a komoly hólyagosodásig), ezért nehéz azonosítani. Általában elmondható, hogy a viszketés lassan múlik el, akár 1 hétig is eltarthat.
A kártevő ürüléknyoma sem elég az egyértelmű a beazonosításhoz (összetéveszthető pók, légy vagy atka nyomaival), ezért minden esetben kérje szakember segítségét, akik a fertőzésre utaló egyéb jeleket fel tudja kutatni és be tudja a kártevőt beazonosítani.
A csípésnyomok, ürüléknyomok, peték, vagy petetokok jelenléte, lepedőn elhúzódó vércsík, illetve a levedlett bőr és a nimfák, kifejlett egyedek (imágók) egyidejű jelenléte adhat csak egyértelmű bizonyítékot a fertőzésre. A téves beazonosítás indokolatlan félelmet, és a kezelés elvégzése révén indokolatlan kockázatvállalást (pl. vegyi kezelést), költséget eredményez.